Háromhavi vita után úgy tűnik, mégiscsak az eredeti létszámmal kezdi el az új tanévet Gyergyószentmiklóson a művészeti iskola. Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter elismerte, hogy a gyergyói művészeti oktatást nem lehet négy év után felszámolni, s szó sincs a művészeti osztályok létszámcsökkentéséről - adta hírül Garda Dezső parlamenti képviselő, aki kihallgatást kért ez ügyben. Garda Andronescutól megtudta: az Oktatási Minisztérium nyár eleji rendelete, miszerint 20 helyet adnak Gyergyószentmiklósnak, csak az első osztály létszámára vonatkozik. Szilágyi Ferenc iskolaigazgató a még nem kapott értesítést az újabb fejleményről, reméli, hogy a miniszter pozitív válasza eljut az iskolához. Szilágyi reményei szerint a szept. 16-i iskolakezdésre megérkezik a tanfelügyelőség utasítása is. /Gergely Edit: Elvethető a részmegoldás? Megmarad a gyergyói művészeti oktatás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./
2002. október 31.
Garda Dezső parlamenti képviselő Verestóy Attila szenátorral közösen újból felvetette a Hargita-Neamt megyehatár kérdését a Közigazgatási Minisztériumban. A meghallgatás eredményeként Octav Cozmanca tárcavezető elfogadta a képviselő szeptemberi beadványaiban szereplő javaslatot, miszerint a megyésítési törvény térképmelléklete hiányában az 1972-es katonai térkép számítson meghatározónak a határvonal megállapítására - nyilatkozta a Krónikának Garda Dezső. Az említett térkép alapján Gyergyószentmiklós visszakapná a Gyilkos-tó üdülőtelep és a Békás-szoros közötti területet, melyet Neamt megyéhez csatoltak. Az egyeztetések újrafelvételére és a katonai térkép alapdokumentumként történő használatára a miniszternek kell utasítania a megyehatár megállapítására kinevezett bizottságokat. /Gergely Edit: A határvita vége? = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./
2002. december 5.
Január folyamán Vízumköteles irodalom? címmel virtuális konferenciának ad helyet a kárpátaljai UngParty című internetes honlap, melyen erdélyi, délvidéki, kárpátaljai, nyugati és anyaországi írók, nyelvészek, irodalomtörténészek vesznek részt. A vitaindító írását a kolozsvári Korunk folyóirat főszerkesztője, Kántor Lajos jegyzi majd. Balla D. Károly ungvári költő, a Szalon házigazdája és webmestere, szerint a határon túli magyar irodalmakat illetően még a szakmai körök is csak néhány nevet és műcímet ismernek, sztereotípiákban gondolkodnak. Emellett léteznek bizonyos elvárások a határon túli magyar íróval szemben. A szakmai körök és a közönség egyik része ugyanis - írja Balla D. az UngParty virtuálé által kiadott sajtóközleményben - leginkább a nemzeti érzülettel áthatott szolgálatos irodalom eredményeit látja szívesen, elvárja a történelmi és társadalmi igazságtalanságok új és újabb felemlítését és a megpróbáltatások ellenére vállalt kitartás hősi pózát. Másik része örömszövegeket vár, és a befogadás feltételéül az éppen aktuális kánonba való maradéktalan beilleszkedést szabja. Mindkét elvárás, mint valami kötelező vízum, a magyarországi irodalomba történő beléptetés elengedhetetlen feltételeként működik. A virtuális konferencia arra keresi a választ, melyek az integrálódás belső és külső feltételei. A novemberben elindított projektbe erdélyi, vajdasági, kanadai, magyarországi, lengyelországi, kárpátaljai előadók kapcsolódtak be: Kántor Lajos (Erdély); Fekete J. József (Vajdaság); Kaslik Péter, Simándi Ágnes (Kanada), Zsille Gábor (Lengyelország); Elek Tibor, Kovács Imre Attila, Szénási Miklós, Szúnyogh Szabolcs (Magyarország); Beregszászi Anikó, Cséka György, Csernicskó István, Fedinec Csilla, Lengyel Tamás, Málnóczi Márk (Kárpátalja). Nyilvános vita is indul, amelynek során lehetőség nyílik szakmai hozzászólásokra és olvasói észrevételekre. /Gergely Edit: Vízumköteles irodalom? Virtuális fórum a határon túli magyar irodalomról. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./
2002. december 18.
A magánerdészetek bélyegzési jogainak visszaszerzése érdekében nyújtott be törvénymódosító-tervezetet Garda Dezső és Verestóy Attila RMDSZ-es honatya. Garda Dezső parlamenti képviselőnek, valamint a magánerdészetek és közbirtokossági társulások vezetőinek másfél éves utánajárása után 2002. áprilisában Hargita megyében megkezdhették működésüket a magánerdészetek. "Az azóta eltelt időszakban azonban ezek működtetését akadályoztatták az állami erdészetek" - jelezte Garda képviselő, mintegy 17 - többnyire névtelen - feljelentés érkezett a megyében működő magánerdészetek rovására. Ezek a bélyegzési jog megvonását eredményezték, így a karácsonyfaszezonban a magánerdészetek elestek a fenyők értékesítésének jogától. Ez ügyben Garda Dezső Verestóy szenátorral közösen több beadvánnyal fordult Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszterhez. A törvény módosító javaslatát múlt héten elfogadta a szenátus. Azonban a karácsonyi ünnepek miatti parlamenti vakáció lehetetlenné tenné a törvénykezdeményezés idei elfogadását a képviselőházban, éppen ezért a kezdeményezők egyeztetéseket folytatnak a miniszterrel. Garda Dezső elmondta: a bélyegzési tilalom feloldásának gyorsított módozatáról folytatott tárgyalások során Sarbu ígéretet tett a mielőbbi pozitív válaszra. /Gergely Edit: Bélyegzési tilalom. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./
2002. december 21.
Két nap alatt megoldható lenne a Hargita és Neamt megye közötti, a Gyilkos-tónál húzódó határszakasz tisztázása. Garda Dezső képviselő a határkiigazítást követően ragaszkodni fog a hibás határkijelölésért felelős személyek megtalálásához. Neamt megye túl nagy területet követel magának a Hargita megyei Gyergyószentmiklós közigazgatási területéből (azaz a Gyilkos-tó belterületéből). Jan. 7-éig nem várható előrelépés az ügyben. /Gergely Edit: Radocea: kétnapos munka. Január hetedike előtt nem rendeződik a Hargita-Neamt határvita. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./
2003. január 6.
Gyergyószentmiklóson a nemrég létrejött Dr. Csíky János Egyesület, valamint a Hegyesi János Egyesület tartalmas eseménynaptárt állított össze 2003-ra. Az összeállításban oroszlánrészt vállalt az egyesület elnöke, Kercsó Attila költő, nyugalmazott orvos. Januárban Gereőffy Ferenc, az Erdélyi Kárpát-Egyesület gyergyói szakosztályának elnöke az EKE célkitűzéseiről beszél majd. /Gergely Edit: Előadás-sorozat Gyergyóban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./
2003. január 8.
25-30 év színpadi munkája elismeréseként a Szentgyörgyi István EMKE-díjjal jutalmazták Danaliszyn Józsefet /Gyergyószentmiklós/. A díjazott a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc színtársulat megalapítója és vezetője is. Ő szervezte meg 1978 végén Gálné Esztegár Ildikóval az amatőr színjátszó csoportot Gyergyószentmiklóson. A műkedvelő színjátszó legnagyobb fizetsége a taps, a közönség mosolya, jelentette ki. /Gergely Edit: A legnagyobb fizetség a közönség mosolya. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./
2003. január 15.
A Békás-szorosért zajló harcban az előzetes egyeztetések ellenére jan. 14-én mégsem az 1972-es katonai térképet kezelték alapokmányként, amikor a megyék közti határvitát próbálták tisztázni a Hargita és Neamt megyei illetékesek. Így a szoros és a hozzá tartozó terület ezentúl a moldvai megyéhez tartozik. A nyár folyamán újabb pontosításokat végez majd a két megye kataszteri hivatala. A neamtiak hallani sem akartak a Hargita megye számára előnyös, 1972-es katonai térkép alapdokumentumként való kezeléséről. Garda Dezső gyergyói parlamenti képviselő elmondta, szóbeli ígéretet kapott Octav Cozmanca közigazgatási minisztertől arra, hogy az 1972-es katonai térképet tekintik kiindulási alapnak. /Gergely Edit: Neamt megyéé a Békás-szoros. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./
2003. január 28.
Nyugati magyar szervezetek közleményben tiltakoztak Günter Verheugen uniós bővítési biztos érvei ellen, aki levelében elmarasztalóan írt a kedvezménytörvényről. A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége hivatalos közleményét a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) többi tagszervezete is aláírta. Verheugen levelében kérte, hogy a törvényből töröljék ki a magyar nemzetről mint egészről szóló megfogalmazást, az anyanyelvi oktatási támogatás határon átnyúló jellegét. Emellett követelte, hogy a magyar igazolvány csupán kulturális szimbólum legyen. A NYEOMSZSZ közleménye szerint - amelyet a magyar és a svéd kormánynak is elküldtek - az Európai Unió kettős mércével mér, "hiszen a magyar kedvezménytörvény által biztosított előnyök nem érik el a szlovák, román, dán, görög, horvát hasonló jellegű támogatás szintjét, és Verheugen csak a magyar törvénnyel kapcsolatban fogalmazott meg kifogásokat". Emellett szó nélkül hagynak olyan törvényeket, rendeleteket, mint például a Benes-dekrétumok. A NYEOMSZSZ-t a nagy-britanniai, ausztriai, dániai, hollandiai, lengyelországi, litvániai, németországi, norvégiai és a svédországi magyar szervezetek hozták létre tavaly novemberben. /Gergely Edit: Kettős mércét alkalmaznak? = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./
2003. január 31.
Etnikai alapú diszkrimináció Mohácsek Ákos iskolaigazgató szerint, hogy Maroshévíz magyar tannyelvű oktatási intézményei ugyanazt az összeget kapják az idén, mint amekkorát a tavaly elköltöttek. Niculae Baciu polgármester a Krónikának elmondta: Mohácseknek "részben igaza van", és ő mindent megtesz azért, hogy a dolgok jó irányba forduljanak. Legutóbbi ülésén a maroshévízi önkormányzat véglegesítette azt a költségvetés-elosztást, mely a város tanintézményeinek 2003-as fenntartási költségeit állapítja meg. Az elosztás nem az intézményvezetők költségvetési tervezete alapján történt, hanem az e célra megszavazott közös alapból minden iskola az általa a tavaly elköltött összeget kapja meg az idén is. Mohácsek Ákos városi tanácsos, a Kemény János Iskola igazgatója közölte, előzőleg nem volt egyeztetés. A tanácsi határozat értelmében a település egyetlen magyar iskolája tavaly előirányzott költségvetésének 68 százalékát, a magyar óvoda pedig 50 százalékát kapta meg. Ezzel szemben egyes román tanintézmények a 2002-ben előirányzott összegek fölött költekezhettek, és az idén is a tavaly elköltött summáknál nagyobb költségekre kaptak jóváhagyást. "Ez a leosztás egy újabb diszkrimináció a város magyar ajkú kisebbségével szemben" - szögezte le Mohácsek, aki a tanácsülés utáni beadványaira magyarázatot még nem kapott. Niculae Baciu polgármester elmondta, ő döntött úgy, hogy a tanintézmények a tavaly elköltött összeget kapják meg, mivel a városnak jelenleg igen szűkös a költségvetése. /Gergely Edit: Több pénz a román iskoláknak. Etnikai megkülönböztetés Maroshévízen? = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./
2003. március 11.
Megjelent a felújított Művelődési Kalauz, a negyedévenként megjelenő közművelődési tájékoztató, a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ (GYMK) kiadványa Borzási Mária, a Központ igazgatója elmondta, a kiadvány célja a GYMK tevékenységéről, valamint a Gyergyói-medence közművelődési eseményeiről tájékoztatni a közönséget. A helyi önkormányzat 2002-ben hozta létre a GYMK-t. A Művelődési Kalauz jelenleg 100 példányban jelenik meg, ingyenesen terjesztik. /Gergely Edit: Kulturális tájékoztató Gyergyó vidékéről. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./
2003. március 25.
Fejedelemkori erdélyi testamentumok szakirodalmi és filmes feldolgozásáról kötött megállapodást a Mentor Könyvkiadó /Marosvásárhely/ és a magyarországi Dunatáj Alapítvány. A kiadó nyárra tervezett kötete, valamint a Duna Televíziónak készülő Fejedelemségkori erdélyi testamentumok című dokumentumfilm-sorozat első része Tüdős Kinga történész kutatásait adná közre. Elkezdődött Gyergyószárhegyen a televíziós műsor forgatása, tájékoztatott Kassay L. Péter, a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban működő Megyei Alkotóközpont igazgatója. Az Erdélyi testamentumok könyvsorozat első kiadványa Tüdős Kinga Katonai rendű háromszékiek végrendelete 1540-1710 című munkája, amelyben a szerző 147 háromszéki nemes, lófő, gyalogos és puskás végrendeletét dolgozza fel. A történész-kutató elmondta, erdélyi forráskiadásban ilyen gyűjtés eddig még nem jelent meg. Az 52 perces dokumentumfilm Szakáll István rendező, Bucsek Tibor operatőr, valamint Szederkényi Miklós, a Dunatáj Alapítványt képviselő gyártásvezető munkája. A filmben a székelyföldi főnemesek, a Kálnoky és a Mikes grófok, az Apor bárók, valamint a gyergyószárhegyi Lázár grófok végrendeletét dolgozzák fel. /Gergely Edit: Testamentum filmen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./
2003. március 26.
Értetlenül állt a vizsgáztató bizottság döntése előtt az a három igazgatójelölt, aki a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház vezetésére kiírt versenyvizsgán azonos pontszámot ért el. A szakmai bírálóbizottság javaslatára április hetedikén újabb vizsgára kerülne sor.Csergő Tibor történész, színjátszó, dramaturgia szakos hallgató, Dézsi Szilárd rendező és Kolozsi Kilián színművész vett részt a színház igazgatói székéért kiírt versenyvizsgán. Csergő Tibor szerint az időhúzás azt célozza, hogy Szabó Tibor, a Figura jelenlegi igazgatója megkapja kinevezése minisztériumi meghosszabbítását. /Gergely Edit: Römiznek vagy válogatnak? = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./
2003. március 29.
A Gyergyói-medence gazdasági felemelkedésének lehetőségeiről tárgyalt márc. 28-án Komlóssy Józseffel, az Európai Unió kisebbségi tanácsának alelnökével a Garda Dezső képviselő vezette erdélyi küldöttség Budapesten. A találkozót a rendezvénynek helyet adó Határon Túli Magyarok Hivatalának gazdasági alelnök-helyettese, Ádám Éva nyitotta meg. Jelen volt továbbá Dobos András, az Új Kézfogás Közalapítvány elnöke, valamint a magyar szakminisztériumok szakemberei. Garda Dezső képviselő a közbirtokossági és magánerdők visszaadásának helyzetét, a gazdasági lehetőségeket és elvárásokat vázolta. Garda szerint a gazdasági felemelkedéshez a régiónak megfelelő magyarországi támogatásra lenne szüksége többek között ahhoz, hogy a fát ne lábon, hanem feldolgozva tudják értékesíteni, az erdei gyümölcsök és gombák tárolásához megfelelő hűtőberendezéseket biztosíthassanak, vagy a közbirtokossági vagyont megfelelően tudják felhasználni. Dobos András, az Új Kézfogás Alapítvány elnöke tartott ismertetőt a mikrohitelekről. /Gergely Edit: Eszmecsere Gyergyó fejlődéséről. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./
2003. április 1.
Az igazgatók nem vállalják a fűtéstartozás felelősségét, végső esetben kénytelenek lesznek felfüggeszteni az oktatást. Márc. 31-én ezt jelentette be Gyergyószentmiklóson a Fogarassy Mihály Általános Iskola és a Batthyány Ignác Szakközépiskola igazgatója. A szakközépiskola adóssága 700 millió, az általánosé pedig félmilliárd lej. Emiatt az igazgatók akár szabadságvesztéssel is sújthatók, mivel aláírták a Go Rt.-vel kötött szerződést, ám az önkormányzat - az iskola fenntartója - nem törlesztette a számlákat. Lázár Nóra, a Fogarassy Mihály igazgatója nem lát garanciát az anyagi helyzet javulására. "Az iskolában fejenként 5000 lejt gyűjtünk havonta a 685 diáktól a kisebb költségek fedezésére, ám azt senki sem várhatja el, hogy a fűtésszámlát is a szülők törlesszék" - fejtette ki az igazgató. Az idei költségvetés elosztásakor Gyergyószentmiklóson felháborodást okozott az iskolaigazgatók és óvodavezetők körében, hogy a helyi tanács a benyújtott igénylések helyett csak az intézmények fűtésköltségeire irányzott elő - papíron - pénzt. A helyzetet súlyosbítja, hogy a Fogarassy iskola az utóbbi időkben történt betörések miatt a megmaradt pénzéből riasztóberendezést vásárolt, a közpénzek ilyen módon történt elköltése miatt viszont a szakhatóságok megrovásban részesítették a vezetőséget. /Gergely Edit: Bezárhatnak két gyergyói iskolát. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./
2003. április 16.
Békéscsabát, Budapestet, Kolozsvárt, Pozsonyt egyaránt beláttató webmegállóként jellemzi a Terasz néven ismert internetes oldal (www.terasz.hu) nemrégiben indult Erdélyi írók című alfejezete. A virtuális szerkesztőség belső munkatársai közé tartozik Balázs Imre József, Demeter Szilárd, Fall Sándor, Fekete Vince, Gergely Zsuzsa, Jánk Károly, Papp Sándor Zsigmond, Szántai János, Szonda Szabolcs, Vida Gábor, Zsidó Ferenc, továbbá Romániai Magyar Spenót címmel rovat indítását ígéri Demény Péter is. /Gergely Edit: Webmegálló.Erdély. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./
2003. május 5.
Visszalépett SZKT-tagként való jelölésétől Dézsi Zoltán, az SZKT Állandó Bizottságának korábbi elnöke, miután a jelölési listáján szereplő aláírások között több hamisnak tűnő kézjegyet talált a választási bizottság. Óvási joggal két személy élt: Tinca Kálmán szóban igazolta, nem írta nevét a Dézsi jelölési listájára, Bereczky József pedig az aláírásgyűjtés időszakában Marosvásárhelyen tartózkodott kórházi kezelésen. A Krónika értesülései szerint Dézsi Zoltán továbbra is indul a Gyergyó Területi RMDSZ elnöki tisztségéért szervezett megmérettetésen. Ellenjelöltjei Garda Dezső parlamenti képviselő. /Gergely Edit: Dézsi Zoltán visszalépett. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./
2003. május 6.
Máj. 5-én Dézsi Zoltán Hargita megyei alprefektus sajtótájékoztatót tartott Gyergyószentmiklóson, a helyi RMDSZ-szervezet székházában. A tájékoztató első részében az általa benyújtott SZKT-tagnak való jelölőlista körüli aláírás-hamisítások ügyében nyilatkozott, vállalva a felelősséget, megerősítve, hogy visszalép a jelöléstől. Ezután dr. Becsek Garda Dezideriu Coloman /végig így emlegette/ hitelrontó, megfogalmazása szerint: gyalázkodó kijelentéseinek cáfolatát olvasta fel. Dézsi elvárja, hogy kérjen bocsánatot tőle a képviselő. /(Bajna György): Dézsi Zoltán sajtótájékoztatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 6./ Dézsi Zoltán Hargita megyei alprefektus kifejtette, hogy egy bizonyos csoportosulás, élén Garda Dezső képviselővel, az "életére tör": nem csupán becsületét akarja tönkretenni, hanem bemocskolni, eltaposni kívánja. Az alprefektus azokra a - szerinte Garda által terjesztett - fő állításokra válaszolt, miszerint Hargita megye prefektusaként eladta volna a gyilkostói Hargita-Neamt megyehatárt, bűnös lenne a marosfői ortodox templom megépítésében, valamint ellenezte volna a gyergyói önálló magyar gimnázium létrejöttét az 1989-es fordulat után. /Gergely Edit: Dézsi: Garda az életemre tör. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./
2003. május 17.
Máj. 16-án Gyergyószentmiklóson átadták a Hargita Megyei Önkormányzat és a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas Otthoni Idős- és Beteggondozói Szolgálatának gyergyói központját. Az országban elsőként kezdeményezett hálózat mostani centruma az egész történelmi Gyergyó szolgálatának tevékenységét fogja össze. Dr. Márton András orvos, a tevékenység főegyházmegyei irányítója rámutatott: ehhez a Caritas számára nagyon fontos programhoz itt találták meg azt a hangot és hivatást, amit évek óta remélnek. Péter György, a szolgálat Hargita megyei koordinátora elmondta: a megyei tanács 2002-ben 850 millió lejt utalt ki a szolgálat számára az épületek rendbetételére, idén pedig 1,5 milliárdot juttat működési költségekre - ebből 1 milliárdot már május végére kézhez kapnak. A jövőben Gyergyóújfaluban, Gyergyóremetén, Maroshévízen, Borszéken és Salamáson létesülnek további helyi központok. A Gyergyói-medencei központ 13 szakképzett alkalmazottal és több önkéntessel közel 300 idős vagy beteg ember otthoni gondozását látja el. /Gergely Edit: Újabb Caritas-központ nyílt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./
2003. május 21.
1995 óta először találkozott Kányádi Sándor a gyergyóremetei gyerek- és felnőtt olvasókkal. A máj. 19-i este a Cseres Tibor Egyesület meghívására, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó közreműködésével valósult meg. Gyergyóremetén a találkozás élményt nyújtott a megjelenteknek. A Fráter György Általános Iskolában a teltháznyi közönséget Papp Mihály iskolaigazgató, a helyi Cseres Tibor Egyesület elnöke köszöntötte. Az iskola diákjai Kányádi-verseket szavaltak. Kányádi Sándor elmondta: nagyon szerencsésnek mondhatja magát, hogy az akkori szellemi élet nagyjaival, Tamási Áronnal, Illyés Gyulával, Márton Áronnal kerülhetett kapcsolatba, barátságba. /Gergely Edit: Kányádi Sándor: lelki lábbeli a vers. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./
2003. június 30.
Gyergyócsomafalván idén is a búcsúnap előtt, jún. 28-án tartotta rendes évi ülését a Csomafalvi Értelmiségi Fórum (CSÉF). A hetedszerre összehívott plenáris ülésnek Gyergyócsomafalva az idők sodrában - múltra támaszkodó jövőkeresés címet adták a szervezők. A fórum központi témáját az ez alkalomra megjelent, Rokaly József Ezüstgyopár-díjas történelemtanár által összeállított falumonográfia szolgáltatta. Borsos Géza CSÉF-elnök a témaválasztással kapcsolatosan elmondta: mindinkább nyilvánvalóvá válik, hogy az erdélyi magyarság, ezen belül a székelység megmaradásáért folyó küzdelemben egyre nagyobb szerepe van a helyi közösségek önbizalmának, kezdeményezőkészségének. Borsos szerint a közösségi múltra való figyelés, a helyi és elszármazott értelmiség szerepe szintén meghatározó ebben a folyamatban. Dr. Czirják Árpád pápai prelátus, a fórum védnöke által tartott megnyitóbeszéd után Balázs József és Rokaly József tanár, ifj. Köllő Miklós műépítész, Kis Portik Irén néprajzkutató és a Dány testvértelepülésről érkező Kemecziné Kozák Elvira történész előadásait hallgathatták meg a résztvevők. A Köllő Miklós Általános Iskolában zajló fórumot követően a Borsos Miklós Emlékháznál koszorúztak a jelen lévő CSÉF-tagok, önkormányzati képviselők és a testvértelepülések küldöttei, a gyergyói-medencei fiatal értelmiségiekből álló Belcanto kamarakórus pedig hangversenyt tartott. /Gergely Edit: Értelmiségiek a megmaradásért . = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./
2003. július 17.
A gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány (BMMA) tizedik alkalommal szervezi meg július 16-24. között a Kárpát-medencei Alkotótábort. A nemzetközi hírnevű gyergyószárhegyi művésztelepre több mint harminc vendég érkezett, a tábor témája a kuruc korszak. A Tótfaluból (Vajdaság), Szigetszentmiklósról, Gödöllőről, Marosvásárhelyről, Pusztináról, Gyergyószentmiklósról és Csomafalváról érkezett résztvevők meglátogatják a Lázár-kastélyt is. /Gergely Edit: Kuruc dalok és agyagharcosok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./
2003. július 19.
A román kormány júl. 17-i ülésén jóváhagyta a Magyarország és Románia közötti vízummegállapodást, amelynek értelmében a két ország polgárai ezután 90 napig tartózkodhatnak vízum nélkül a másik állam területén. A rendelet értelmében a tartózkodási vagy munkavállalási vízummal nem rendelkező polgárok az eddigi 30 nap helyett 90 napig tartózkodhatnak folyamatosan a két ország területén, az első belépéstől számított hat hónap időtartama alatt. A megállapodást aláíró két fél közegészségügyi szempontok alapján függesztheti fel ideiglenesen vagy véglegesen a vízummentességi egyezményt. A Magyarországon vízum nélkül tartózkodó román állampolgároknak ezentúl nem kell majd havonta a naptárt böngészniük.A megállapodás várhatóan ősszel lép életbe, miután a két állam parlamentje ratifikálja a vízummentességi egyezményt. /Gergely Edit, Rostás Szabolcs: Kilencvennapos vízummentesség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./
2003. augusztus 18.
A táborlakók munkáiból készült kiállítással zárult aug. 15-én a 29. Nemzetközi Gyergyószárhegyi Alkotótelep. Ez az első alkalom, mikor a nemzetközi tábort nem az alapító triász - Zöld Lajos újságíró, Gaál András és Márton Árpád festőművészek - irányítják: a táborvezető idén Siklódi Zsolt fiatal szovátai grafikus, az Alkotóközpont alkalmazottja volt. A közel három évtized alatt felgyűlt, jelenleg ezret is meghaladó, több száz milliárd értékű alkotást őrző kapubástya két terében azonnal szembetűnő, sajátos színfoltot képeznek a most született alkotások, közöttük a számítógéppel feldolgozott fotók vagy akár a szitaanyagra fújtatott "vörös" plakátsorozat. Az Alkotóközpont igazgatója, Kassay L. Péter elmondta: jövő héten Gyergyószárhegyre érkezik Szepes Hédi magyarországi művészettörténész, a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képzőművészeti főosztályának megbízottja, akivel a határon túli táborok támogatási rendszeréről folytatnak egyeztetéseket. Az Alkotóközpont mint az egyetlen határon túli, művésztáborokat szervező intézmény, amennyiben szeptember-októberben hozzáfog a NKÖM partnereként kidolgozni ezt a rendszert, "egyfajta Illyés Alapítványként" a pályázatok szakmai minősítésében, esetleg lebonyolításában is szerepet vállalna az elkövetkezőkben. /Gergely Edit: Áttörés a jövőbe. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./
2003. szeptember 1.
Aug. 30-án kezdődött a Kisebbségi Színházak Kollokviuma Gyergyószentmiklóson. Szabó Tibor, a fesztivál igazgatója megnyitotta a rendezvényt, majd a nemrégiben elhunyt Bocsárdi Angi Gabriellára, a Figura Színház névadó és alapító tagjára emlékeztek. A 42 éves korában eltávozott színésznő az utóbbi években a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház tagja volt. Kolozsi Kilián, a Figura Színház új igazgatója köszöntötte a jelenlévőket. Zsehránszky Istvánnak, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala igazgatójának nagy része van abban, hogy újraélesztették a nyolcvanas évek elején beszüntetett kollokviumot. /Köllő Katalin: Együtt játszani mindig öröm. Színházi találkozó Gyergyószentmiklóson. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ Elkezdődött a kisebbségi színházak gyergyói seregszemléje. A tárca a kilátásba helyezett összegnél 200 millióval kevesebbet folyósít a rendezvénynek. Zsehránszky megjegyezte: véget kellene érnie ama áldatlan állapotnak, hogy az anyagiak határozzák meg egy kulturális rendezvény hangulatát.A megnyitóünnepség után Dürrenmatt Egy magánbank története című fekete komédiáját jiddisül mutatta be a bukaresti Állami Zsidó Színház. /Gergely Edit: Fekete szombat, görög vasárnap. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1
2003. szeptember 2.
Kisvárda szűk volt színházainknak, és Gyergyó csak egy fokkal jobb: itt hazai pályán szorongunk - indítja írását Zsehránszky István zsűritag a Gyergyói Kisújság által Kollokvium címmel megjelentetett kiadványban. A kollokviumot támogató Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának igazgatója rámutat: a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja és a gyergyószentmiklósi seregszemle közötti hasonlat más tekintetben is érvényes. "Magyarország Kisvárdával két legyet akar ütni egy csapásra: csokorba gyűjti a kisebbségben működő magyar színházakat, és versenyt mímel a támogatás leosztásához. Másrészt e seregszemlével jelentős kulturális eseményt teremt egy Isten háta mögötti vidéken" - vélekedik Zsehránszky.A vitába szállók - rendezők, színészek, egykori színházigazgatók - leginkább azt fájlalták: a Kollokvium-szerű rendezvényeken - a 90-es évek elejétől már Kisvárdán is - alig egy napot töltenek a meghívott társulatok, s így az intézmények között nem jönnek létre kapcsolatok. /Gergely Edit: Gyergyószentmiklós Erdély Kisvárdája. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./
2003. szeptember 5.
Szept. 4-én a képviselőház tárgyalta azokat a törvénytervezeteket, amelyek kimondják Gyergyószentmiklós, Zsilyvajdejvulkány, Lupény és Margitta megyei jogú városi /municípiumi/, míg Szentanna városi rangra emelését. A Gyergyószentmiklósra vonatkozó előterjesztés nem várt nehézségekbe ütközött a Nagy-Románia Párt honatyái részéről, akik Margitta mellett kardoskodva azt állították: a Hargita megyei városban nincsenek meg a törvény által előírt feltételek és a szükséges infrastruktúra a megyei jogú várossá váláshoz. Valer Dorneanu házelnök ellenben arra kérte a honatyákat, mellőzzék a "nacionalista felhangokat", majd közölte, gyerekkora óta ismeri Gyergyószentmiklóst, amely Erdély egyik legősibb városaként többek között a nemzetiségek együttélése terén is példamutató. A végleges szavazást szept. 10-én tartja a képviselőház. A szintén Hargita megyei, de román többségű Maroshévíz már tavaly megkapta a municípiumi rangot, noha a törvény által előírt feltételeknek a Maros-parti város sem tudott teljes mértékben megfelelni. Az erre vonatkozó jogszabály feltételei között szerepel a legkevesebb 25 ezer fős lakosság, valamint megfelelő oktatási, egészségügyi és sportlétesítmények. /Gergely Edit: Municípiumi huzavona. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./
2003. szeptember 11.
Székesfehérváron idén immár harmadik alkalommal rendezik meg a határon túli irodalom hetét, szeptember 23. és 28. között. A rendezvénysorozaton mintegy harminc-harmincöt anyaországi és határon túli író, irodalomtörténész és szerkesztő vesz részt. A rendezvényt Kalász Márton, az Írószövetség elnöke, valamint Spányi Antal megyés püspök és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke - a konferencia védnökei - nyitják meg. A konferencia visszatérő erdélyi vendégei: a Látó folyóirat helyettes főszerkesztője, Gálfalvi György Illúziók és önámítás, Kántor Lajos, a kolozsvári Korunk főszerkesztője Van-e magyar jövő Kolozsváron?, Sebestyén Mihály író Egy romániai magyar író románságképe címmel tartanak előadást. A meghívottak író-olvasó találkozókon, könyvbemutatókon vesznek részt a megye településein. A konferencia második vitaindítója Balla D. Károly ungvári költő, az UngParty virtuálé "építője". Az információs társadalom és a nemzeti identitás. Hozzájárulhat-e a Világháló a határon túli magyar kultúrák (re)integrációjához? Internetes irodalom - kisebbségben is? témakör erdélyi előadói Gergely Edit költő és Szabó Géza Korunk-szerkesztő. A tanácskozás további erdélyi meghívottjai: Ferenczes István költő, a Székelyföld főszerkesztője, Gál Éva Emese költő, grafikusművész és Antal Erika újságíró, a Krónika munkatársa. Az előző években felvetett témakörök: Az irodalom szerepe a nemzeti önazonosság megtartásában; Hagyomány és újítás a határon túli magyar irodalmakban; Vallás és Isten-élmény az 1945 utáni határon túli magyar irodalmakban; A történelem mint metafora a határon túli magyar irodalmakban. /Illúzió és virtuália. A határon túli irodalom hete Székesfehérváron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./
2003. szeptember 26.
A Határon Túli Magyar Irodalom Hete keretében rendhagyó irodalomórát tartott tegnap Székesfehérváron több anyaországi és határon túli író, irodalomtörténész. Gál Sándor kassai József Attila-díjas költő, publicista Elsüllyedt híd - a humánum kudarca címmel tartott előadást, Toldi Éva újvidéki irodalomtörténész A nemzetek együttműködéséről alkotott kép a vajdasági irodalomban, Kontra Ferenc újvidéki költő és műfordító A magyar irodalom mint identitás, Péntek Imre zalaegerszegi József Attila-díjas költő Pokolraszállások és megtisztulások a kortárs nyugati irodalomban című előadásával mutatkozott be a hallgatóságnak. Demény Péter /Kolozsvár/ Ha ütnek, ordíts legalább? Címmel a kisebbség és többség viszonyáról értekezett. Sebestyén Mihály szintén a kisebbség és a többség viszonyát taglalta. Hozzájárulhat-e a világháló a határon túli magyar irodalom (re)integrációjához? Internetes irodalom - kisebbségben is? -a kérdésekre reflektál Balla D. Károly, Hizsnyai Zoltán, Moldován István, Horváth Csaba, Beszédes István, S. Benedek András, Andrassew Iván, Szabó Géza, Gergely Edit és Onagy Zoltán. /Antal Erika, Székesfehérvár: Ha ütnek, ordíts legalább? Rendhagyó irodalomórák Székesfehérváron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./
2003. október 6.
Kilépett az RMDSZ-ből két gyergyói választmányi tag: Vadász-Szatmári István és Szőcs László. A kilépők nyilvános tiltakozásnak szánják döntésüket az RMDSZ csúcsvezetése által folytatott politika ellen. Vadász-Szatmári István - aki alapítótagként 90 óta tevékenykedik az RMDSZ-ben - elmondta, hogy az RMDSZ alapszabálya tartalmazza az autonómia fontosságát, melyet viszont az RMDSZ csúcsvezetése nem vállal fel. "Rokaly József kilépése volt a kezdet, ám a kilépések sora folytatódni fog" - tette hozzá Vadász-Szatmári. /Gergely Edit: Felszámolták a kétlakiságot. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
